Partitioning (Magyar)

Related articles

• fstab
• LVM
• Swap
• File Systems_(Magyar)

Egy merevlemez particionálása lehetővé teszi a felhasználható hely logikai szakaszokra történő felosztását, melyek ezáltal egymástól függetlenül is kezelhetők lesznek.

Egy merevlemez egyetlen partícióvá is alakítható, vagy a felhasználható tárhely akár több partícióra is osztható. Bizonyos helyzetek megkövetelik több partíció létrehozását: a kettős-, vagy multiboot, vagy épp a cserehely partíció használata. Más esetekben a particionálás egyszerűen csak az adatok logikai "elszigetelésének" eszköze, mint például amikor különböző partíciókat készítünk hang-, és videó állományainknak. Alább részletesen beszélünk majd a leggyakoribb partíciós sémákról.

Minden partíciót valamilyen típusú fájlrendszerre kell formázni, mielőtt használni lehet.

Partíciós tábla

A partíciókról minden információ a partíciós táblában tárolódik; ezeknek két manapság leginkább használatos fő formájuk van: a klasszikus Master Boot Record (vagy MBR) és a modern GUID Partíciós tábla. Utóbbi fejlettebbnek számít, mert "túlnő" az MBR számos korlátján.

Master Boot Record

Wikipedia:Master boot record

Az MBR eredetileg legfeljebb 4 partíció létrehozását támogatta. Később - e limitációt megkerülendő - bevezették a kiterjesztett és logikai partíciók használatát.

3 partíciótípus létezik:

• Elsődleges
• Kiterjesztett
  • Logikai

Az elsődleges partíciók indíthatók, és lemezenként vagy RAID tömbönként legfeljebb 4 lehet belőlük. Ha a particionálási séma négynél több partíciót igényelne, kiterjesztett partíciót használunk, mely logikai partíciókat tartalmaz. A kiterjesztett partíciókra egyfajta, a logikai partíciók számára létrehozott tárolóként kell gondolni. Egy merevlemez legfeljebb egy ilyen kiterjesztett partíciót tartalmazhat. EZ a kiterjesztett partíció a maximális partíciószám szempontjából elsődleges partíciónak számít, így, ha a merevlemezen már van egy kiterjesztett partíció, legfeljebb három elsődleges hozható még létre mellette (tehát három elsődleges és egy kiterjesztett partíciót kaphatunk). Azonban a kiterjesztett partícióban helyet foglaló logikai partíciók számának nincs határa. Az olyan rendszereken, melyeknek Windows-szal közös kettős boot-ot használnak, a Windowst elsődleges partícióra kell telepítenünk.

A hagyományos számozási séma szerint elsődleges partícióink sda1-től sda3-ig tartanak, majd a kiterjeszett sda4 partíció következik. Az sda4-ben foglat logikai partíciók számozása sda5, sda6, stb. lesz.

GUID Partíciós Tábla

Wikipedia:GUID Partition Table

Csak egyetlen partíciótípus létezik, az elsődleges. A lemezenkénti vagy RAID tömbönkénti partíciók száma nem korlátozott.

Btrfs Particionálás

Wikipedia:Btrfs

A Btrfs a teljes adattárolót képes használni és felváltani az MBR vagy GPT particionálási sémákat. Lásd a Btrfs particionálás^{[broken link: invalid section]} szócikket további részletekért.

Válasszunk GPT és MBR közül

A GUID Partíciós tábla (GPT) egy alternatív, modern particiónálási típus. A régi Master Boot Record (MBR) rendszer felváltására készült. A GPT-nek számos előnye van az MBR-rel szemben, melynek az MS-DOS-os időkből datálódó sallangjai vannak. Az fdisk (MBR) és gdisk (GPT) formázóeszközök legutóbbi fejlesztéseinek hála, egyenlőképp könnyűvé vált a GPT or MBR használata, s emellett a maximális teljesítmény elérése.

Nos, a választásnak az alábbiak alapján illene eldőlnie:

• Ha a GRUB legacy rendszerbetöltőt használjuk, MBR-t kell használnunk.
• A Windows-szal közös kettős boot (32 vagy 64 bit), ha régi típusú BIOS-t használunk, MBR-t kell használnunk.
• 64 bites Windowssal közös kettős boot és BIOS helyett UEFI használatakor GPT-t használunk.
• Ha a fentiek egyike sem illik esetünkre, szabadon választhatunk GPT és MBR közt. Mivel a GPT modernebb, ez a javasolt.
• Tanácsos mindig GPT-t használnunk UEFI boot esetén, mivel egyes UEFI firmware-k nem engedélyezik az UEFI-MBR indítást.

Partíciós séma

Nincsenek szigorú szabályok arra nézve, hogy hogyan particionáljunk, de az alábbi tanácsokat érdemes fontolóra venni. Egy lemez logikai felosztása olyan tényezőktől függ, mint a megfelelő rugalmasság, sebesség, biztonság, vagy épp a szabad tárolókapacitás határa. Elsősorban azonban személyes ízlés kérdése. Ha kettős boot-ot akarsz használni Arch Linux-szal és Windows-szal, kérjük, olvasd át a Windows and Arch Dual Boot cikket.

Figyelem: Ne felejts helyet hagyni a rendszerbetöltőnek. Ez nem merült fel az MBR és a GRUB-Legacy használatakor, de a moldernebb partíciós sémák számára már szükséges egy speciális, apró partíció.

Egy root partíció

Ez a séma a legegyszerűbb és a legtöbb esetben elegendő is. Egy cserefájl is létrehozható és könnyen át is méretezető. Legtöbbször a különálló / partícióból szokás elindulni, majd másokat a felhasználásuk módja alapján leválasztani róla, úgymint RAID, titkosítás, megosztott média partíciók, stb. Ne feledjuk, ha GRUB-ot telepítünk GPT-vel felosztott BIOS rendszerre, szükségünk lesz egy további BIOS partícióra.

Különálló partíciók

Egy útvonal partícióként történő elhatárolása lehetővé teszi a különböző fájlrendszerek és csatolási opciók használatát. Egyes esetekben, mint például egy média partíciónál, így megoszthatóvá válhatnak operációs rendszerek között.

Csatolási pontok

A következő csatolási pontok választhatók különálló partíciók használatakor, szükségeid szerint dönthetsz.

Root partíció

A root könyvtár a hierarchia csúcsán áll, ez az a pont, ahova az elsődleges fájlrendszert csatoljuk, s ahova az összes többi fájlrendszer fog kapcsolódni. Minden állomány és könyvtár a root / könyvtár alatt jelenik meg, még akkor is, ha fizikailag nem ugyanazon a tárolóeszközön találhatók. A root fájlrendszer tartalmának megfelelőnek kell lennie, hogy a rendszer indítható, helyreállítható, és/vagy javítható legyen. Ezért bizonyos könyvtárak a / alatt nem helyezhetők át más partíciókra.

A / partíció vagy root partíció is szükséges és mind közül a legfontosabb. Minden más partíciót helyettesíthet.

Figyelem: Az indításhoz szükséges könyvtáraknak (kivéve /boot) ugyanazon a partíción kell lenniük, mint a /, vagy korai userspace-ben kell felcsatolni őket az initramfs által. Ezek a következők könyvtárak: /etc és /usr [1].

/boot

A /boot könyvtárban helyezkedik el a kernel és a ramdisk image-k, éppúgy, mint a rendszerbetöltő konfigurációja és különböző szakaszai. Olyan adatokat is tárol, melyek a kernel által indított user-space programok előtt használhatók. A külön /boot partíció nem feltétlenül szükséges a rendszer normális működéséhez, csak a rendszer indításakor és a rendszermag frissítésekor (amikor a kezdeti ramdisk-et hozzuk létre).

Külön /boot partíció szükséges, ha szoftveres RAID0 (összefűzés) rendszert telepítünk.

/home

A /home könyvtár tartalmazza az egyes felhasználók egyéni beállításait, gyorsítótárait, programadatait és médiáját.

A külön /home partíció létrehozása lehetővé teszi a / tőle független újraparticionálását, de jegyezzük meg, hogy az Arch újratelepíthető akkor is, ha a /home érintetlen, még ha nincs is külön partíción - a többi vele egyenrangú könyvtárat kell csak eltávolítani, majd a pacstrap-et futtatni.

Nem szabad megosztani a home könyvtárakat különböző disztribúciók használói között, mivel jó eséllyel nem kompatibilis szoftver-verziókat és javításokat használnak. Ehelyett jobb megoldás lehet egy közös média partíció létrehozása vagy legalábbis külön home könyvtárak használata ugyanazon a /home partíción.

/var

A /var könyvtár olyan gyakran változó adatokat tárol, mint a puffer könyvtárak és állományok, adminisztratív és naplózott adatok a pacman gyorsítótár, az ABS fa, stb. Gyorsítótárazásra és naplózásra használatos, épp ezért nagyon gyakran olvassuk vagy írjuk tartalmát. Ha külön partíción tároljuk, nem a teljes rendszerünk tárolókapacitása telik fel túlontúl bőbeszédű naplók és hasonlók miatt.

Azért létezik, hogy a /usr útvonalat csak olvashatóként is csatolhassuk. Mindennek, ami régebben a /usr-be került és írhatónak kell lennie a rendszer működéséhez, (a telepítéssel és a szoftverkezeléssel ellentétben) a /var alatt kell helyet foglalnia.

Megjegyzés: A /var rengeteg kisméretű állományt tartalmaz. A megfelelő fájlrendszer-típus kiválasztásakor ezt vegyük figyelembe, ha külön partícióra költöztetjük.

/tmp

Ez egy eleve különálló partíció, hiszen a systemd tmpfs-ként fűzi be.

Cserehely (Swap)

A cserehely (swap) partíció virtuális RAM-ként használható memóriát szolgáltat. A cserefájl használata is megfontolandó lehet, mivel szinte semmiben nem más a teljesítménye, de szükség esetén sokkal könnyebben átméretezhető. A cserehely partítió elvben megosztható operációs rendszereink között, de semmiképpen sem, ha hibernációra használjuk.

Milyen méretűek legyenek a partíciók?

Megjegyzés: Az alábbiak egyszerű irányvonalak; nincs aranyszabály a partíciók méretére vonatkozólag.

A partíciók mérete egyéni ízlésünk és szükségleteink szerint alakul, de a következő információk hasznosak lehetnek:

/boot - 200 MB

Mindössze 100 MB-ra van szüksége, de ha több rendszermagot is használnánk, 200 vagy 300 MB jobb döntés lehet.

/ - 15-20 GB

Hagyományosan tartalmazza a /usr könyvtárt, melynek mérete jelentősen megnövekedhet a telepített szoftver mennyiségének függvényében. 15-20 GB elegendő lehet a legtöbb modern merevlemezzel rendelkező asztali rendszer számára.

/var - 8-12 GB

Más adatok mellet az ABS fát és a pacman gyorsítótárat tartalmazza. A gyorsítótárazott csomagok megtartása hasznos és rugalmas megoldás lehet, hiszen képessé válunk korábbi szoftververziókhoz való visszatérésre. Ennek eredményeképp a /var mérete ugrásszerűen megnövekedhet. A pacman gyorsítótár egyre csak hízik, ahogy a rendszert bővítjük és frissítjük. Mindazonáltal biztonságosan tisztítható, ha helyszűkébe kerülnénk. 8-12 GB-nak elegendőnek kell lennie egy asztali rendszeren a /var számára, attól függően, hogy mennyi szoftvert telepítünk.

/home - [változó]

Rendszerint ezen a helyen tároljuk a felhasználók állományait, a letöltéseket, a multimédiás fájlokat. Egy asztali rendszeren a /home tipikusan a legnagyobb méretű fájlrendszer.

swap (cserehely) - [változó]

Régebben az a szokás uralkodott, hogy mérete a rendelkezésre álló fizikai RAM kétszerese legyen. Ahogy a számítógépek egyre több RAM befogadására váltak képessé, ez a szabály egyre elhanyagolhatóbbá vált. Ha legfeljebb 512MB RAM-mal rendelkezünk, a kétszeres szabályt még érdemes betartanunk. Ha elegendő (több mint 1024MB) a RAM-unk, kisebb, vagy akár semmiféle cserehely használata is lehetséges. Ha már több mint 2GB fizikai RAM-unk van, jó teljesítményre számíthatunk akár cserehely nélkül is.

Megjegyzés: Ha azt tervezzük, hogy cserehelyre, vagy -fájlra hibernálunk, olvassuk át a Felfüggesztés és Hibernálás#A cserehely/cserefájl méretéről cikket.

/data - [változó]

Megfontolásra kerülhet egy "data" partíció befűzése, melyeken több felhasználó számára megosztott állományokat helyezünk el. Ugyancsak megfelelő, ha a /home partíciót használjuk erre a célra.

Megjegyzés: Ha szükséges, 25% extra (szabad) hely a partícióinkon lehetővé teszi, hogy később könnyedén bővítsük őket, illetve védelmet nyújt a töredezettségtől.

Particionáló eszközök

• fdisk — A Linux-ban foglalt particionáló, terminálban.

https://www.kernel.org/ || util-linux

• cfdisk — Ncurses alapú particionáló, terminálban.

https://www.kernel.org/ || util-linux

Figyelem: A cfdisk által létrehozott első partíció a 63-ik szektornál kezdődik, a megszokott 2048-ik helyett. Ez csökkent teljesítményhez vezethet fejlettebb (4k szektoros formátumú) SSD meghajtók esetében. Problémákhoz vezethet a GRUB2 használatakor. A legacy GRUB és a Syslinux azonban így is működőképes.

• gdisk — Az fdisk GPT változata.

https://www.rodsbooks.com/gdisk/ || gptfdisk

• cgdisk — A cfdisk GPT változata.

https://www.rodsbooks.com/gdisk/ || gptfdisk

• GNU Parted — Particionáló terminálban.

https://www.gnu.org/software/parted/parted.html || parted

• GParted — GTK-ban írt grafikus particionáló.

http://gparted.sourceforge.net/ || gparted

• Partitionmanager — QT-ban írt grafikus particionáló.

https://sourceforge.net/projects/partitionman/ || partitionmanager

• QtParted — Hasonló a Partitionmanager-hez, az AUR-ból telepíthető.

http://qtparted.sourceforge.net/ || qtparted^{AUR[broken link: package not found]}

SSD paríció eltolása

A megfelelő partíció eltolás szükséges az optimális teljesítmény eléréséhez és a hosszú élettartam megőrzéséhez. Az eltolás kulcsa a legalább az SSD EBS (erase block size, törlési blokkméret) értékéhez igazított particionálás.

Megjegyzés: Az EBS nagyban a gyártótól függ.

Ha a partíciók nincsenek úgy eltolva, hogy az EBS többszöröseinél (pl. 512 KiB-nál) kezdődjenek, a fájlrendszer eltolása teljesen felesleges, mert minden a partíció eltolásának "résével" megegyező módon tolódik rossz helyre. Hagyományosan a merevlemezeket a cilinder, fej és szektor szerint címezték, melyeken aztán az adat olvasásra vagy írásra került. Ezek a sugárirányú helyzetet jelölték, a meghajtó fejének ( = lemez és oldal ), valamint az adatnak az axiális helyzetét. Az LBA (logical block addressing, logika blokk címzés) bevezetésével mindez már nem szükséges. Ehelyett az egész merevlemez egyetlen adatfolyamként címezhető.

GPT használata- a modernebb módszer

A gdisk használatának összefoglalása

Ha GPT-t használunk, a megfelelő partíció-szerkesztő eszközünk a gdisk lesz. Ez az eszköz képes a partíciók automatikus, 2048 szektormérethez igazított eltolására (ez 1024 KiB-ot jelent), aminek kompatibilisnek kell lennie az SSD-k túlnyomó többségével, ha nem minddel. A GNU parted program is támogatja a GPT-t, de kevésbé felhasználóbarát, ha partíciók eltolására kerül sor. Az Arch ISO telepítőkörnyezete magában foglalja a gdisk parancsot. Ha a későbbiekben a telepített rendszeren is szükség van rá, a gdisk a gptfdisk csomagból elérhető.

Összefoglaló a gdisk általános felhasználásáról:

• A gdisk-et indítsuk egy bizonyos lemezen mint root felhasználó (a merevlemez lehet pl. /dev/sda):

# gdisk merevlemez

• Ha a lemez vadonatúj, vagy épp mindent újra akarunk rajta kezdeni, nyissunk új GUID partíciós táblát az o paranccsal.
• Hozzunk létre új partíciót az n paranccsal (elsődleges típusú/első partíció).
• Feltételezve, hogy a partíció új, gdisk a lehető legmagasabb eltolást fogja használni. Más esetben a kettő hatványa, ahol a kitevő a partíciók réseinek legnagyobb közös osztója.
• Ha egy partíciónak a 2048-ik szektor előtti kezdetet adunk meg, a gdisk automatikusan 2048-ra váltja ezt az értéket. Ezzel biztossá válik a 2048 szektoros eltolás (mivel egy szektor 512B, ez 1024KiB-os eltolás, mely minden SSD NAND törlési blokkhoz illeszkedni fog).
• Ezután a +x{M,G} formátumban adjuk meg, hogy a partíció x mebibyte vagy gibibyte méretig terjeszkedjen; valamint, ha ez a méret nem az eltolási méret (1024 KiB) többszöröse lenne, a gdisk összehúzza a partíciót a legkisebb többszörösig. Ha tehát 15 Gib-os partíciót akarunk létrehozni, +15G-t kell beütnünk.
• A következő lépés a partíció típusának megjelölése, az alapértelmezett a Linux filesystem azaz a Linux fájlrendszer (a kódja 8300), megfelelő a legtöbb esetben. A kódok listája az L billentyűvel hívható elő. Ha LVM-et akarnánk használni, válasszuk ki a Linux LVM-et (8e00).
• Ugyanilyen módon folytassuk a többi partícióval.
• Ha végeztünk, a tábát a w paranccsal írjuk a lemezre és kilépünk.
• Formázzuk le a partíciókat valamely fájlrendszerre.

Megjegyzés:

• A GPT partíciós táblát használó lemezről történő rendszerindításhoz létre kell hozni (lehetőleg a lemez elején) egy BIOS boot partíciót, melyen nincs fájlrendszer, s melynek partíció típusa BIOS boot vagy bios_grub (gdisk a kódja EF02) ha a lemez GRUB-ot használva indul. A Syslinux-hoz nincs szükség ennek a bios_grub partíciónak létrehozására, de szükség lesz különálló /boot partícióra és engedélyezzük a Legacy BIOS Bootable partition attrbútumot ezen a partíción a (a gdisk használatával).
• A GRUB Legacy nem támogatja a GPT-t, a felhsználóknak a BURG, a GRUB vagy a Syslinux közül kell választania.

Figyelem: Ha kettős bootolást tervezünk Windows-szal BIOS módban (ez az egyetlen lehetőség 32 bites Windows verziókkal, illetve 64 bites Windows XP-vel), semmiképp se használjunk GPT-t mivel a Windows nem támogatja a GPT lemezről való indítást BIOS rendszeren. Ilyenkor kénytelenek vagyunk MBR particionálást használni és BIOS módban indítani a rendszert, az alábbi leírás szerint. Ez a korlátozás nem érvényes a modernebb 64 bites Windows rendszerek UEFI módú indítására.

MBR használata - régi módszer

Ha MBR-t használunk, a használandó particionáló eszköz az fdisk lesz. Az fdisk újabb verziói már elvetették az elavult cilinderekben történő számítást és kijelzést, akárcsak az MS-DOS kompatibilitást. A legutóbbi fdisk automatikusan tolja el az összes partíciót 2048 szektorral, avagy 1024 Kib-tal, amely az összes mai SSD gyártó által használt EBS méretnél megfelelő. Ez annyit tesz, hogy az alapértelmezett beállításokkal megfelelő lesz a partíciók eltolása.

Jegyezzük meg, hogy régebben az fdisk cilinderekben számolt, és olyan MS-DOS kompatibilitási módot tartalmazott, ami teljesen felborította az SSD eltolást. Épp ezért az interneten még mindig számos olyan, 2008-2009 környéki anyag található, melyek mélyre menően taglalják, hogy mi a particionálás megfelelő menete. A legutóbbi fdisk-kel jóval egyszerűbb a dolgunk, miként ez ebből az útmutatóból is kiderül.

Az fdisk használatának összefoglalója

• Indítsuk root-ként az fdisk-et valamely eszközünkön (a merevlemez lehet például /dev/sda):

# fdisk merevlemez

• Ha a lemez vadonatúj, vagy mindent újra akarunk kezdeni rajta, készítsünk egy új és üres DOS partíciós táblát az o paranccsal.
• Az n paranccsal készítsünk egy új partíciót (elsődleges típusú/első partíció).
• Használjuk a +xG formátumú parancsot, hogy a partíciót x gibibájtig terjesszük ki. Ha tehát 15GiB méretű partíciót szeretnénk, a parancs +15G lesz.
• Változtassuk a partíció azonosítóját az alapértelmezett Linux-ról (a kódja 83) valami másra, ha szükséges, a t paranccsal. Ez nem kötelező, csak akkor szükséges, ha valami más partíciótípust akarunk létrehozni, mint például a cserehely, az NTFS vagy az LVM. A partíciótípusok listáját a l paranccsal bármikor lekérdezhetjük.
• Ugyanilyen módon folytassuk a többi partícióval.
• A w paranccsal írjuk a lemezre a partíciós táblát.
• Formázzuk új partícióinkat valamilyen fájrendszerre.

Lásd még

• [[[Ext4#Create a new ext4 filesystem|Creating ext4 partitions]]
• Wikipedia:Disk partitioning
• Manually Partitioning Your Hard Drive with fdisk^{[dead link 2021-05-17 ⓘ]}